A fiú a hosszú utat választotta. A lány azt, amelyik sehová sem vezet. De a véletlen úgy hozta, hogy mind a kettő ugyanoda vitt…

Amikor minden darabokra hullik, a szerelem akkor is megmarad… Camryn Bennett soha nem volt még boldogabb, mint most. Öt hónap telt el azóta, hogy egy távolsági buszon megismerkedett lelki társával, Andrew Parrish-sel – és nem az esküvő lesz az egyetlen különleges esemény az eljövendőkben. Camryn idegesen, mégis izgatottan várja, hogy leélhesse az életét Andrew-val – azzal a férfival, akiről a szíve mélyén tudja, hogy örökké szeretni fogja. Oly sok minden áll még előttük – mígnem váratlanul bekövetkezik a tragédia.

Andrew nem érti, hogyan történhetett velük ilyesmi. Próbál továbblépni, és azt hiszi, Camryn is ezt teszi. De amikor rájön, hogy Camryn titokban iszonyatosan szenved, és a fájdalmat önpusztító módszerekkel igyekszik elnyomni, kész bármit megtenni, hogy visszahozza a lányt az életbe. Be akarja bizonyítani, hogy a szerelmük mindent legyőz. Andrew úgy dönt, hogy újabb, reménnyel és szenvedéllyel teli utazásra viszi Camrynt. Már csak arról kell meggyőznie a lányt, hogy vágjanak bele…

5/5 csillag

Annyira vártam a folytatás magyar megjelenését. Angolul már volt szerencsém olvasni, de azért mégis csak az anyanyelvemen az igazi, ám egyik formában sem okozott csalódást. Angolul olvasva sikerült megkönnyeznem a végét, magyarul olvasva pedig egyenesen bőgtem. Esküszöm, ez a sorozat újra és újra összetörte majd helyrehozta a szívemet, de megérte minden egyes pillanatért. Már csak azért is, mert így még több Andrew-t kaphattam, és köztudottan bele vagyok zúgva a srácba (kérdés az, hogy ki nem?!).

A fülszövegből kiderült már, hogy valami baj történik kedvenc főhőseimmel, és sajnos (vagy nem), de fejemben suttogó kis hang megmondta nekem előre, hogy mi fog történni, így csak félig ért meglepetésként. Ennek ellenére, a szívem megszakadt Camryn gyászán és kettejük szenvedései alatt. Mikor Camryn gyógyszerhez fordul, mindezt Andrew háta mögött, már éreztem, hogy ebből nagy baj lesz. Szerencsére az írónő nagyon szuperül volt képes elosztani a rossz dolog-rossz vég, és a rossz dolog-jó vég arányát, így nem történt komolyabb baj, ám már azon majdnem sírtam, ahogy Andrew önmagát hibáztatta a történtekért. Egyszerűen annyira kötődik a lányhoz, olyan mérhetetlen szerelmet érez iránta, ami leírhatatlan. Ezt érezni kell, és a lapokon tökéletesen átjön ez az érzés. Egy ideig szidtam Redmerski-t, amiért ilyen fájdalomnak tette ki kedvenc párosomat, de később rájöttem, hogy igaza volt. Még nem álltak készen, s keményen megfizették az árát,ám ha lehet, ez még közelebb hozta őket egymáshoz, s ez vezetett ahhoz is, hogy ismét útra keltek. Yay!

Imádom, ahogy ezek ketten útra kelnek a világ ellen. Csak kettesben, más nem is számít. Ahhww... *vágyakozó sóhaj*

Először is, a parton történt kudarcba fulladt buli csapta ki nálam a biztosítékot. Az a szőke csaj, aki rámászott Andrew-ra, máig fenntartja bennem az érzést, hogy csapjak valamit agyon, de főként őt (ha megtehetném...). Ugyanakkor rettentő nagy tanulság, ami velük történt. Soha se hagyd egy percre se felügyelet nélkül az italod, ha bulizni mész. Ki tudja mit tesznek bele, s ugyan itt hőseinknek szerencséjük volt, nagyon sok ismerősöm sajnálatos módon belehalt az ilyesmibe.

Az esküvői jelenet szintén könnyeket csalt a szemembe. Hihetetlen, mennyire átjön minden lapon, amit egymás iránt éreznek. Az a mérhetetlen odaadás, szerelem, szeretet, hűség, csodálat... Felfoghatatlan. És csodálatos.

Redmerskinek sikerült ismét szívinfarktus közeli állapotba hoznia, amikor Andrewnak ismét megfájdult a feje. Jó pár lapon át kántáltam magamban ugyanazt: Nem térhet vissza a daganat, nem és nem!! Egy újabb sejtésem is beigazolódott azonban, miután kiderült, hogy Andrewnak semmi baja (phuhh!). Már akkor éreztem, hogy Camryn ismét terhes, és újra elkezdtem aggódni értük. Tudtam, hogy nem fogok csalódni Redmerskiben, hiszen megkímél a felesleges drámától, de egyszerűen annyira a szívemhez nőttek a karakterek, hogy akaratlanul is minden lépésükért aggódtam és féltve figyeltem őket.

Amikor már azt hittem, hogy ezzel le is zárul a történet, Redmerski ismét összetörte a szívem (és még össze is fogja egyszer). Camryn a terhessége alatt nagyon félt, hogy a babának ismét baja lesz, vagy hogy Andrew daganata visszatér, így hát Andrew fogta magát, és írt egy levelet a feleségének, amiben megkérte, hogy minden héten olvassa el, ezzel is bebizonyítva neki, hogy egy újabb hét telt el, s még mindig minden rendben. Végig azt hittem, hogy jobban már nem szerethetek bele ebbe a pasiba, de akkor előáll egy ilyennel, és nekem végem. A levelei is összetörték a szívemet és a gesztus is, amit ezek képviseltek. Annyira csodálatos.

A pici Lily születése volt a második rész, amin bekönnyeztem (az esküvős után). Redmerski nem lacafacázott, nem szépítette a dolgokat, amik egy szüléssel járnak, ugyanakkor mégis képes volt úgy megírni, hogy én is azt éreztem, ez a legcsodálatosabb pillanat az életben. Nem tántorított el attól, hogy egy napon én is végigmenjek ezen az úton, vállaljam a fájdalmakat, hogy aztán fürdőzhessek a mámorban, ami a gyermekem, a szerelmem gyümölcsének megszületését követi. Az írónő próbált egy enyhe kis humort belefűzni a szülős jelenetbe, de ez így volt tökéletes, ez pont így Camryn és Andrew.

Camryn rettentően erős lány, nem csak fizikailag, de lelkileg is, ami miatt mérhetetlenül felnézek rá. Olyan rendkívüli összhang van Andrew és közte, ami az életben csak egyszer adatik meg az embernek, és csak akkor, ha vagyunk olyan szerencsések, hogy életünk párjában megtaláljuk a legjobb barátunkat, életünk szerelmét, a lelkitársunkat egy egész csomagolásban. Ahogyan képesek egymást ugratni, szivatni, cikizni, s mindezek mellett annyira romantikusak és édesek, cseppet sem a csöpögős formában, azt rendkívül felemelő volt olvasni. Álompár, ez kétségtelen, ugyanakkor mégsem úgy adja be nekünk az írónő, hogy ezt lehetetlen megkapnunk. A legtöbb romantikus könyv célja, hogy a nők fantáziavilágát testesítse meg, azt a részt, amely igazából sohasem fog megvalósulni. Ez a könyv azt a részt mutatja meg nekünk, amit igenis megkaphatunk, csak nekünk is kitartóan kell érte küzdenünk, ahogyan Andrew és Camryn is tette. Kettejük szerelme... csodálatos. Írhatnék rá sokezer szép szót, de a legkifejezőbb az, hogy gyönyörű szép. Andrew gondolkodása, lelke, annyira kifinomult és gyönyörű. Csodálatos ember és karakter, akit ha nem 'ismernék', azt mondanám, hogy megírni sem lehetne ilyen férfit.

Nagyon szuper volt, hogy a legvégét is két szemszögből írta meg Redmerski, ez így jött csak át igazán fenomenálisan. Csodálatos vége lett. Ennél gyönyörűbb lezárást nem igen olvastam sehol, és senki ki se találhatott volna jobbat. Tökéletes befejezés, mindent megtudtunk, hogyan alakul tovább hőseink élete öregkorukig (nem árnyékolja be halállal, amiért külön köszönet), a pici Lily élete milyen útra tér át, stb, mégis akkora űrt hagyott bennem, amit soha semmi sem fog tudni kitölteni. Soha nem fogom elfelejteni ezt a történetet, ezeket a szereplőket, és biztos vagyok benne, hogy noha kissé szabadszájú volt, és azért bővelkedik erotikus jelenetekben, mindenképpen oda fogom adni a gyermekeimnek és az unokáimnak is, hogy olvassák majd el, ha elérnek a megfelelő korba hogy megértsék és felfogják mi mindenről szól és mi mindent ad ez a két könyv.

Romantikus, hangulatos, és egyszerűen csak szép. Örökké szerelmes leszek ebbe a történetbe.