Charlie Porterre minden nő irigykedett: egyszerű családból származott, mégis magasra tört, sportműsort vezetett, gazdag, jóképű futballista mellett élte a hírességek mindennapjait. A mennyországból azonban pokol lesz, amikor nyilvánosságra kerül, hogy a focisztár megcsalja.

Charlie Barbadosra utazik felejteni, ahol megismerkedik a csábosan jóképű Javierrel. A szenvedélyes szerelmi viszony nem tart sokáig, mert a férfi megtudja, hogy a Charlie újságíró, és azonnal faképnél hagyja…  A lány a váratlan szakítás után jön rá, hogy a királyi család rokonába, a spanyol díjlovagló válogatott vezérébe szeretett bele. Javier pedig idővel rádöbben, az összetört szívű Charlie számára az ideális nő.

Kapcsolatukat minden oldalról veszély fenyegeti – túléli vajon szerelmük a könyörtelen megpróbáltatásokat?

Katie Price – a Jordan művésznéven ismert brit celeb – a The Sun angol bulvárlap visszatérő topless modellje volt. Sokoldalú és színes egyéniség – valóságshow-szereplő, botrányhős, modell, énekes és üzletasszony is egyben.

4/5 csillag

A borító színei rendkívül tetszettek, tükrözte a könyv hangulatát. Meleg, nyárias színek, tengerpart, bikinis lány, aki feltehetőleg Charlie, a főhősnőnk. Maga a történet nem volt nagy durranás, kellemes kis kikapcsolódást nyújtott, ahogyan a Játék a házassággal is.

Amikor először kerültem szembe Javierrel, levett a lábamról. Szexi, mint ahogy azt olvashatjuk, de mindezek mellett bunkó és rosszfiús, a kedvenc párosításom, noha nem az a talpig tapló, akitől viszont már írtóznék. Van tartása, amit nagyon bírtam benne. Charlie is az a fajta lány, akinek van gerince és kiáll a véleménye mellett, ez szintén jó pont volt ami a két főszereplőt illeti. Úgy éreztem, a történet végefelé azonban mindketten teljesen átalakultak, ahogyan a sztori is inkább mindenki másra fókuszált, nem rájuk, bár a végefelé visszatért a szál hozzájuk. Lehet, hogy ennek a visszatérő szálnak nem igazán így kellett volna alakulnia. Véleményem szerint rengeteg volt a mártírkodás, Charlie iszonyú sokat hisztizett és sajnáltatta magát, mindezzel szenvedést okozva önmagának és Javiernek is, ami inkább idegesítő és unalmas volt. A lovas témája miatt közelebbinek éreztem magamat a történethez, hiszen én is lovagolok, én is estem bár csúnyán lóról és lóval is, tudom milyenek ezek a dolgok, azonban Charlie fóbiája még engem is ledöntött a lábamról. Szerencsére ilyet még nem kellett átélnem, de minden idegszálammal átéreztem a lány vergődését és fájdalmát, akárhányszor lóközelbe került, még akkor is, amikor már egy kicsit túlzásnak véltem hogy a lovak puszta említésére is elkapja a páni félelem. Amikor kiderült, hogy poszttraumás stresszről van szó, már inkább megértettem a lány reakcióját, bár szerintem erre hamarabb is fény derülhetett volna, hiszen így jóformán szemöldökfelhúzva olvastam végig a történetet.

Az erotikus jelenetek nem sikerültek valami fényesre, talán nem is ez volt az írónő célja, mindenesetre nagy reményekkel vágtam vele, és körülbelül mindenről szó volt, mindent kimondott, kivéve a nagy jelenetet, arról talán egy apró utalás esett az egész sztori alatt.

Darcy eleinte egy lehetetlen, álnok kis ringyó színében tűnt fel előttem, ám az apró utalások (főként az ő szemszögéből írt jelenetek) és Jaci Burton - Play by Play első két regénye segített, hogy ne ítélkedjek túlzottan elhamarkodottan, és a végére tényleg megkedveltem a kis csajszit. A Krisszel való kapcsolata nagyon aranyos volt, tisztelem, amiért nem ítélte el a srácot és inkább segített neki túllépnie a rácsok mögött megélt dolgokon és az őt kísértő emlékeken. Zoe közel áll hozzám, hiszen ugyanolyan cserfes és állandóan tettre kész, mint én. Mindig segíteni próbál a barátnőjének, és állandóan játsza Ámort, ami rám is igaz. Jack kapitány volt az abszolút kedvenc karakterem. Nagyon édes bácsika, és iszonyúan felemelő volt olvasni a nagy párkapcsolati karrierjéről.

A történet alatt folyamatosan jelen volt egy bizonyos zaklató, aki Charlie-t és Aidant is zaklatta bizonyos levelekkel. Arra számítottam, hogy kicsit nagyobb hangot kerít a könyv az elkövető megtalálásának, de ismét csalódnom kellett. Ezúttal is, csakúgy, mint a Buja fiúk-ban, egyszerűen csak kiderült az elkövető kiléte, és pápá. Azok után, hogy mekkora feneket kerítettek a sztori alatt a zaklatónak, ez igencsak gyenge lezárása volt ennek a szálnak. Összességében annyira nem volt rossz, mint említettem, kellemes kis kikapcsolódás, apró szemöldökráncolásokkal a sztori alatt, de egy 4-es értékelést megért.